TIC Veľké Kapušany

(1927 – 2003)
Učiteľka výtvarnej výchovy a maliarka. Pochádza z Veľkých Kapušian. Detské a mladé roky strávila v našom meste. V Kapušanoch sa vždy cítila ako doma aj po tom, čo sa odsťahovala do Košíc. Dlhé roky žila a tvorila v Košiciach, kde sa stala aj známou maliarkou. Rada prenášala na plátno milé košické uličky, krajinky a kvety. Výstavy mala v Košiciach, v Prešove, v Michalovciach, vo Veľkých Kapušanoch a v Maďarsku.

(1905 – 1993)
Maliar. Narodil sa v Malých Kapušanoch. Bol učňom známeho maďarského maliara Aba-Novák Vilmos. Bol chudobný ale veľmi talentovaný. Jeho nadanie sledoval od raného detstva kňaz László Mécs a podporoval ho svojimi možnosťami. Vďake nemu sa dostal do Kecskemétskej Umeleckej dielne a po roku medzi učňov maliara Aba-Novák Vilmos. V 30-tich rokoch bol vystavovateľom v uznávaných galériách v Budapešti. II. svetová vojna však prelomil jeho kariéru. Bol povolaný na vojnu do Košíc odkiaľ z frontom sa dostal až do Rakúska, kde sa onemocnel a len horko-ťažko sa dostal domov. Jeho byt v Budapešti bol zdemolovaný keď sa vrátil. Manželka sa odsťahovala k strýkovi do Tarcalu. Do Budapešti sa už nikdy nevrátil. Uprednostňoval rodinu pred svojou kariérou. S maliarstvom ale neskončil. Maľoval i naďalej, najmä zátišia a krajinky, a aby sa uživil replikoval obrazy svätých pre obyvateľov okolia.

(1923 – 2006)
Rezbár, majster ľudového umenia a majster ľudovo-umeleckej výroby. Žil a tvoril vo Veľkých Kapušanoch. V roku 2002 sa odsťahoval do Košíc. Patrí medzi jedného z posledných predstaviteľov pastierskych tradícií z Užsko-zemplínskej oblasti. Najvýznamnejšie výstavy, na ktorých sa zúčastnil so svojimi kolekciami: Slovenské národné múzeum v Martine, Slovensko – Maďarské kultúrne múzeum v Bratislave, v Košiciach, v Prešove, viackrát v Maďarsku, v Srbsku a v USA. Jeho diela dodnes môžeme vidieť na stálych expozíciach v Bratislave v ÚĽUV a v Maďarské múzeum, v Zemplínske múzeum v Michalovciach, V Terbišove a v Maďarskej republike v Turócszentmárton. Putovné múzeum prechádza s 21 exemplárom jeho diel Americké Spojené Štáty. Napísal aj odborné knihy súvisiace s pastierskym umením v slovenskom a v maďarskom jazyku: Pastierske umenie Užskej oblasti, Domovina-Martin.

Rodáčka z Veľkých Kapušian. Narodila sa v roku 1927. Jej talent a nadanie sa prejavilo už v detstve. Na odporúčanie riaditeľa užhorodskej školy, ktorú navštevovala ako dieťa, začala svoje štúdia v Budapešti. Jej sľubnú kariéru však prelomila II. svetová vojna. Zo svojej rodiny ostala len sama nažive. Po vojne musela znovu naučiť sa žiť a prekonať tragédiu straty svojich najmilších. Svoje štúdia dokončila v Prahe. V roku 1964 dokončila aj Pedagogickú vysokú školu v Prešove na odbore matematika – výtvarná výchova.

Ako maliarku ju inšpirovala najmä príroda. Jej prvé výstavy sa uskutočnili vo Veľkých Kapušanoch. Po tom nasledovali domáce a medzinárodné výstavy. Jej najvýznamnejšie medzinárodné výstavy boli vo Veľkej Británii, Francúzsku, v Spojených Štátoch Amerických a v Izraeli. Irena Braun dnes žije v Kfar Saba v Izraeli.

Navštívte jej webovú stránku: www.irenabraun.net/

1859. november 19-én született Nagykaposon, polgári neve mogyorósi és bánóczi Hlavathy Ödön. Színész, rendező, színműíró, költő, színigazgató. A drámairodalom legnagyobb alakajait játszotta el, Shakespeare-hősöket, legnagyobb alakítása Bánk bán és Ádám Az ember tragédiája c. drámából. Sok pályadíjas drámának és vígjátéknak szerzője. Műveit manapság már nem játsszák a színházakban. 1900-ban a budapesti Nemzeti Színház rendezője, 1902-től annak igazgatója, 1907-től a Színiakadémia igazgatója volt.
1916-ban hunyt el Budapesten.

1895. január 17-én született Hernádszentistvánon. Premontrei plébános, költő, Nagykapos plébánosa 1920 és 1930 között. Igazi költővé a Nagykaposon eltelt évtizedben vált. Első kötete, a Hajnali harangszó 1923-ban jelent meg. Nagykaposon kis szellemi központ alakult ki körülötte. Gyakorta látogatták írók, újságírók, politikusok, látogatásaik intellektuálissá tették a zárt vidéki életet. Nem csupán írta a verseket, hanem előadóként is sokszor megmutatta tehetségét a helybéliek előtt.
Emlékét Nagykaposon a római katolikus templom előtti téren, a Mécs László téren 1995-ben felállított mellszobra őrzi, Borsi Antal szobrászművész alkotása.

Első jegyzett és számon tartott író – filozófiai író, aki Nagykaposon is tevékenykedett Apáti Madár Miklós református lelkész, orvos volt. 1662-ben született Debrecenben. 1703-1718 között a mai Ung-vidék, később Bodrogköz területén működött református lelkészként. Könyveit latin nyelven írja. Fennmaradt néhány magyar nyelven íródott levél, alkalmi verse, versfordítása, imádságai, prédikációi, elmélkedései töredékekben, amelyek egy részét a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában őrzik. Latin nyelvű saját szerkesztésű sírversében is említi ténykedését Nagykaposon (Kaposon).

Nagykaposon született. 1968. augusztus 21-én külföldre emigrált. Tanulmányait Edmontban folytatta. 1974-től a Northern Telecom kísérleti központjában dolgozott. 1981-ben munkatársaival megalapította a JDS Fitel vállalatot. Cége az Uniphase vállalat fúziója, valamint a kisebb konkurens cégek felvásárlása által lett az optikai szál előállításában a legnagyobb.
A kanadai Ottawában él. 2001-ben 150 millió dolláros évi bevételével az egyik legjobban kereső menedzser lett a világon.

1920. december 31-én született Nagykaposon. Az elemi iskolát helyben végezte, majd a késmárki német gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az ungvári Drugeth gimnáziumban érettségizett. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, itt is doktorált 1944 májusában. Budapest ostroma alatt került orosz fogságba, ahonnan sikerült megszöknie. A belpolitika alakulása miatt külföldre távozott. A Sorbonne-on nemzetközi jogi diplomát szerzett. 1951 nyarán meghívták Münchenbe a létesítendő Szabad Európa Rádió szerkesztőségébe. Itt előbb a hírosztály tagja, majd húsz éven át Ambrus Márton néven nemzetközi politikai szerkesztő volt egész 1983-ig. A rendszerváltás után Budapesten telepedett le, ma is ott él.
Szülővárosához fűződő jó kapcsolata soha sem szakadt meg. Gyakran látogat haza, különböző előadások alkalmával, hol mint előadó, hol mint előadót kísérő és szervező. A nagykaposi Mécs László Könyvtárnak sok értékes és érdekes könyvet adományozott az eltelt évek során.
Számos kitüntetést kapott, egész életútja elismeréseként megkapta a „Magyar Köztársaság Lovagkeresztje" kitüntetést.
2005 óta Nagykapos város díszpolgára.

1928. október 17-én született Nagykaposon. Családi helyzete úgy alakult, hogy még gyermekkorában elkerült Nagykaposról. Kapcsolata a szülőfölddel soha sem szakadt meg. 1951-ben a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. 1967 és 1990 között a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán adott elő, 1990-től három éven át a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja volt, 1993-tól 2003-ig az ENSz Nemzetközi Bíróságának tagja Hágában. A MTA rendes tagja. Számos jogi tárgyú könyvnek a szerzője.
Többek között a Marburgi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora.
2005-től Nagykapos város díszpolgára.

Nagykapos leghíresebb és legismertebb szülötte, a reformkori magyar irodalom nagy alakja, költő, író, filozófus, kritikus, etnográfus, a filozófia professzora. 1814. április 1-jén született a ma közigazgatásilag Nagykaposhoz tartozó Kiskaposon. Szülőháza a római katolikus templom közelében állt, a mai Kiskaposi utcában. Jobbágy sorban élő család legfiatalabb gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja, Erdélyi Mihály is némi iskolát végezhetett, eszes és művelt embernek ismerték, sőt kis könyvtárat mondhatott magáénak. Édesapjától örökölte a népmesék, mondák, versek szeretetét, ő maga is próbálkozott versírással. Az első négy osztályt a helybeli iskolában végezte. Tanítói tanácsára apja a sárospataki kollégiumba vitte tanulni. A család megromlott anyagi helyzete miatt háromszor szakította meg stúdiumát, amikor is elment nevelőnek. Filozófiai tanulmányokat folytatott, majd ügyvédi diplomát szerzett.
1839-ben tagjává választotta a Magyar Tudós Társaság, 1842-ben a Kisfaludy Társaság, 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia. Irodalmi tanulmányai Pályák és Pálmák címmel jelentek meg, filozófiai tanulmányai A bölcsészet Magyarországon c. alatt. Irodalmi programja első eredményeként jelentek meg népköltészeti tanulmányai Magyar Népdalok és Mondák, majd a Magyar Közmondások Könyve. Írt verseket, drámákat, újságot szerkesztett. 1854-től Sárospatakon rektorprofesszor, azaz közigazgató.
Erdélyi János emlékét első ízben 1894-ben tisztelték meg emléktáblával Nagykaposon, halála után 26 évvel. Az emléktáblát a nagykaposi református templom falában helyezték el. Nagyobb megemlékezés volt 1908-ban, az író halálának 40. évfordulója alkalmából, aztán 1914-ben, születésének 100. évfordulóján. 1964-ben a Csemadok alapszervezete nagyszabású Erdélyi-ünnepséget tartott, aminek folytatása lett az ismételten megrendezésre kerülő Erdélyi János Napok rendezvénysorozat. 1965-ben megnyilt az Erdélyi János életét és munkásságát bemutató állandó kiállítás, az Erdélyi János Múzeum, amely megtekinthető a Magyar Házban (Csepely utca 64. szám alatt). 1968-ban elkészült Erdélyi János fehér márványból készült emlékműve, Nagy János szobrász alkotása. Jelenleg a költőről elnevezett alapiskola előtti teret díszíti.
A nagykaposiakra oly jellemző toleraciát örökítette tovább Erdélyi János, türelmességet a más vallású és más nemzetiségű ember iránt.

1913. október 22-én született Budapesten. Eredeti neve Friedmann Endre. Édesanyja révén-,aki Nagykaposról származott - kötődik városunkhoz. A világ legnagyobb fotoriportereként tartják számon. Fényképezőgépével öt háborút örökített meg. Keveseknek sikerült az, ami Capának, ő tudta az érzelmeket és az indulatokat is ábrázolni képein.
1954. május 25-én tragikus körülmények között hunyt el.
Öccse Cornell Capa maga is kiváló fotoriporter volt, a New York-i féyképmúzeum emeritus igazgatója. Elhunyt 2008-ban.
2003 májusában Nagykaposon állandó kiállítás nyilt a Robert és Cornell Capa Galériában.